Egy berlini német újságíró interjúja
Kanalas Évával, a magyar táltoskultúráról készülő
hosszabb cikkéhez, 2013. Szeptember.
Jörn Shulcz:
As I mentioned in our conversation, I noticed the event of Oiun Adigzsi See Oglu performing a ritual around the holy crown. At first sight, it seems something like a "clash of cultures", as the crown is generally considered to be symbol of monarchy and Christianity. Therefore, I became interested in the background. As you, as far as I know, invited Mr. See Oglu, I decided to contact you.
Ahogy említettem a beszélgetésben, arra lettem figyelmes, hogy Oiun Adigzsi See Oglu egy rituálét mutat be a szent korona körül. Első látásra, úgy tűnik, mintha a kultúrák összeütközéséről lenne szó, mivel a korona főként a monarchia és a kereszténység szimbóluma Ezért is elkezdett érdekelni az egész dolog háttere. Mivel Ön, ahogy én tudom, hívta meg Mr. See Oglu-t, úgy döntöttem Önnel veszem fel a kapcsolatot.
Why did you
invite Mr. See Oglu and what was
his ritual about?
Miért hívta meg Mr. See Oglu-t és miről szólt az ő általa bemutatott rituálé?
Kanalas Éva:
See-Oglu Adigzsi elsősorban személyes indíttatásból hívtam meg
Magyarországra. 1996-ban utaztam először az Altáj-hegységbe majd Tuva Köztársaságba az Oroszországi Föderációba . Magyar
népdalénekesként 1991-ben elnyertem a Népművészet Ifjú mester címet. A
Kárpát-medencei népdalhagyomány hiteles előadása, a magyar népdalkincs
megőrzése gyűjtése egészen fiatal korom óta kíséri és meghatározza életemet.
Főként a moldvai csángó magyarok legarchaikusabb népdalait gyűjtöm és adom elő.
E dalok keleti hangzása indított el a Belső-ázsiai, Dél-szibériai területekre.
Az Altáj és Szaján-hegység vidékén élő őslakosok dalhagyományában rokon
dallamokat véltem felfedezni a moldvai csángó magyar népdalokéval. Ezért
gyűjteni kezdtem Dél-Szibériában, ahol a gyűjtések mellett magyar dalainkat is
énekeltem az ott élő altajiak, tuvák, hakasz népcsoportok körében. 2004-ben utaztam másodjára
Tuvába. Ekkor már nem csak népdalokat, hanem az általam feltételezett magyar
táltos hagyományt is rekonstruáltam. Kétségtelen, hogy a 96-os Tuva expedíció
ebben nagy segítségemre volt. Leginkább Mongus Kenin Lopsan a Tuva
sámánszövetség vezetője, és a természetben ott rejtőző ősi világkép segítette
utamat, hogy eltaláljak a magyar táltos hagyományhoz.
2004-ben ismertem meg See-Oglu Adigzsit - aki e veszélyes expedíciókon kísérőm volt- s akiről 2011-ben kiderült, hogy az egyik leghíresebb
sámáncsalád leszármazottja, a híres Aj-Chürek sámánnő testvére, s akinek nagytatája meghagyta, hogy majd
csak 55 éves korában kezdhet el dolgozni. Addig nem adhatja ki az erejét. Adigzsi négy évvel
ezelőtt kezdte el gyógyító tevékenységét a testvére tragikus halálát követően.
Azért nagyon érdekes és hiteles az ő
munkája, mert úgy dolgozik, ahogy azt az édesapjától és nagytatájától látta, az
1960 évek tájékán. A sámánközpontban -ahonnan a
kliensek felkérik a sámánokat a szertartások elvégzésére- sem látta senki a
családoknál végzett szertartásait, mert a kliensek mindig egyedül hívják a
felkért gyógyítót, a sámánt a feladat elvégzésére. Mivel 2011-ben megengedte
nekem, hogy munkája közben filmezzem, így én láttam meg először, hogy miként
végzi lakástisztító, halottbúcsúztató, és egyéb szertartásait. Egyből tudtam,
hogy azt keresem évek óta Tuvában.
A történet érdekessége, hogy 2011-ben már ” hét esztendeje” ismertem
őt, ami a magyar táltos népmesékben nagyon fontos szám, úgymond a táltossá
válás folyamatában. Akkor öt évvel
ezelőtt voltam Tuvában utoljára. Akkor még fotófelvételeket sem engedtek
készíteni a gyógyító sámánközpontokban, vagy pedig nagyon sok pénzt kértek a
külföldiektől. Nem beszélve arról, hogy
zavarja őket az állandó fotózás, kamerázás.
Engem visszavártak, a bizalmukba fogadtak sok helyen Tuva szerte. Főként
7. és 49. napi halottbúcsúztató, lakástisztító, és természetben tartott
áldozati szertartásokat vettem fel. Pl. a turáni fennsíkon, Arzsan
2 régészeti lelőhelyen a szkíta fejedelmi család kurgánjánál tartott egy
szertartást a tuva sámán. Itt mutatta meg legelőször
magát.
Különböző helyzeteket, valóságos rituálét is filmeztem, és olyanokat
is, amikor az újságírók, tévések, kérik a sámán-show produkciókat. Így
megláthattam valódi életüket, a ma élő gyógyító sámánok mindennapjait. Egyedül
mentem, mert azok a családok, akik a sámánt meghívják, szinte alig engedik
idegen ember részvételét a szertartásokon. Ezért más kutatók szinte alig
készítettek még hasonló felvételeket. Miután megbizonyosodtak arról, hogy
nincsenek rossz szándékaim, engedtek csak magukkal vinni a halotti
búcsúztatásokra, egyéb szertartásokra. Etnográfiai
szempontokból is egyedülálló filmfelvételeket készítettem a ma élő gyógyító
samanizmusról, amely anyag a jövő kulturális antropológusainak is ritka
tanulmányként fog szolgálni.
See-Oglut két okból hívtam meg Magyarországra:
1.- Amiért ő megmutatta nekem hazáját, a Tuvák földjét, egyedülálló
kulturális örökségüket az élő samaniznust, én is
szerettem volna megmutatni neki hazámat, Magyarországot, kultúránkat. Hiszen ő keveset hallott az én országomról.
A nagyapja, aki szintén sámán volt azt mondta neki, hogy ő el fog jutni
Európába és meg fogja látni Erdély földjét, amely vidék hasonlít Tuva tájaihoz.
Amikor ezt megtudtam, elhatároztam, hogy ezt az erdélyi utat ajándékoztam neki,
a sok segítségéért.
2.-Természetesen szerettem volna megmutatni az ő hagyományos tuva sámántevékenységét Magyarországon egy szűkebb szakmai
körnek. Azon összefüggéseket, melyeket eddigi kutatásaim alapján sejtettem,
hogy rokonságban állhatnak a magyar táltos hagyománnyal, főként a moldvai
magyarok ősi hiedelemvilágával, azt a tuva sámán
munkájával megmutatta számomra, és bizonyosságot tett feltételezéseimre.
Nyolc alkalommal utaztam be Dél-Szibériába a Tuvákhoz. A kutatásaim
igazolására hívtam őt meg Magyarországra, s hogy az egyre szélesebb körben
elterjedt olykor téves „táltosságal” szemben valós
értéket és összefüggéseket mutassak a magyaroknak.
See-Ogluval meglátogattuk az egyik
néprajzos barátomat, Harangozó Imrét aki megmutatta
neki Hoppál
Mihály samanizmuskutató könyvét. Ebben a könyvben a Szent Koronához hasonló
keresztpántos sámán fejdíszek szerepelnek. Imre sokat mesélt Adigzsinek a korona történelmi hátteréről. Ő javasolta,
hogy nézzük meg a Szent Koronát és feltétlenül vigyem el őt a koronához.
Turistaként mentünk be először. Majd kijőve a Parlamentből See-Oglu
azt mondta nekem, hogy ő más emberként jött ki a Parlementből
a látottak hatására.
Elkezdtem gondolkodni,hogy tudnék engedélyt szerezni arra, hogy a Szent
Korona előtt énekeljek neki,de azt mondták egy hónap a válasz, és nem biztos hogy megkapjuk az engedélyt. A Tibetet Segítő
Társaság vezetője Hendrey Tibor úr, akivel közösen
szerveztük See-Oglu magyarországi meghívását néhány
nap múlva hallva kérésemet, elintézte, hogy See-Ogluval
a Szent Korona rádió egy riportot készítsen a Parlamentben. Március 21.-én
mentünk be a Parlamentbe, semmilyen politikai szándékot nem engedtem sugallni , hogy megjelenjen a parlamenti felvételen.
Ezért először visszautasítottam a meghívást. Majd később, amikor ígéretet
kaptam arra, hogy a hivatalos belépőnk nem fog párthoz kötődni, sem az
esetleges felvételen megjelenni, elfogadtuk a meghívást.
A riporthoz öltözött fel See-Oglu, amikor
odament a Koronához és spontán tiszteletadó, tisztító szertartást végzett,
mialatt én énekeltem. Habár a koronaőr adta az engedélyt, de biztos vagyok
abban, hogy azokban a percekben nem földi hatalom engedélyével történtek az
események. Ezért politikai üzenete nincsen e szertartásnak. A
tuvai sámán a Szent Korona előtti táncával, dobjával Szent István
Magyarországa előtt tisztelgett, de Koppányra is emlékezett.
J. S: It appeared to be a spiritual event as well as a kind of political demonstration. What should it show to the Hungarians?
Az esemény úgy
jelent meg mint egy spirituális esemény és egyben mint
egy politikai demonstráció. Mit tud ezt mutatni a magyaroknak?
K.É:Amint azt az előbb említettem a szertartásnak részünkről
nem volt politikai üzenete, talán inkább történelmünkre vonatkoztatható
üzenetet lehet sejteni. Azonban ez sem volt célunk. A váratlan helyzetben
végeztük feladatunkat. Ő mint tuva
sámán, én mint vendéglátója, magyar énekes. Egyébként archaikus alapokra épülő
Mária éneket rögtönzök a felvételen. Babba Mária
áldását, a magyarok ősi istenasszonyát kérem, hogy áldja meg a magyar népet,
segéljen meg bennünket. Erdélyben a gyimesi csángó
magyarok a mai napig nevén nevezik Babba Máriát. Úgy tartják a Hold az a Babba
Mária.
-
Sokan köszönetet mondtak a látottak után.
Először nem akartuk nyilvánosságra hozni a felvételt, de aztán többen úgy
döntöttünk, hogy tegyük fel a You-Tube-ra. Hendrey Tibor úr a Tibetet Segítő Társaság vezetője, aki
Őszentsége a Dalai Láma meghívását többször szervezte, nagyban segített
bennünket ebben az időben. Tárgyilagosan tudta kezelni egy ilyen szakrális
esemény és szakrális vezető megjelenését modern világunkban. Gondolom az
eddigiekből érthetővé vált az Ön számára is, hogy See-Oglu
személyében egy tuva szakrális vezetőt tisztelhetünk.
-
Számomra nagyon meglepő volt, hogy ilyen
sokan foglalkoztak hirtelen a történtekkel. Az átlag magyar embernek a
szibériai rettenetes hidegen és az egykori munkatáborokon kívül nem sok
információja van az ott élő őslakos népekről. Azt sem tudták kik azok a tuvák. Sajnos sokan a mai napig a sámán-sátán szót is
összekeverik. Televíziós műsorvezetők is teljesen hiányos tudással próbálták
lejáratni az eseményt, meg gyorsan elaltatni az ügyet. A Fideszt sejtették a
meghívás hátterében, de ez nem így volt. Érdekes, hogy a parlamenti szertartás
után engem senki nem hívott fel, nagy csend volt a következő napokban. Azonban
a
As far as I can judge (unfortunately I don't understand any Hungarian), you art is the spiritual folk song, but you also seem to have a message. Do you consider yourself a political artist? If so, what is your message?
Ahogy én tudom megítélni (sajnos nem értek magyarul egyáltalán) az Ön művészete spirituális folk (népi) éneklés, aminek szintén van üzenete. Ön politikai művésznek tartja Önmagát?
Ha igen, mit akar közvetíteni?
K.É:-Igen, természetesen van a művészetemnek üzenete. A magyar
népdalok, archaikus imádságok, gyógyító mondókák, betegségeket elűző
ráolvasások a Kárpát-medencében egykor virágzó táltos hagyomány emlékeit őrzik.
Ezen emlékek egykor nem különválasztva, egyként működtették a magyar
műveltséget.
Nem tartom magamat politikai művésznek.
Művészetemmel a politika felett állok. Azonban talán azt Ön is tudja, hogy a
2006-os budapesti őszi tüntetések alkalmával sokszor énekeltem, a fenti
hagyományainkat is használtam dalaimban, táltos dobbal kísérve magamat. A
parlamentet védő pajzsos rendőrök letették a pajzsot, mikor meghallották dalom.
Ez viszont nem jelentette azt, hogy bármely magyarországi pártot
képviseltem volna. Saját szándékomból próbáltam művészetemmel segíteni az
elkeseredett embereknek, akik közül nagyon sokan nem hallották addig dalaimat.
Véleményem szerint ennek egyszerű oka van. Művészetem különlegessége és az az erő amely ezen keresztül
közvetítődik, egyetlen magyarországi pártnak, politikai hatalomnak sem nyerte
meg a tetszését ez idáig. Mert én másfajta hatalomról énekelek, mint amire ők
törekszenek. Röviden így fogalmaznék: Az Istennek nagyobb a hatalma a
Hatalomnál.
Ennek azonban ára van. Annak ellenére, hogy a kulturális tárca
támogatja kisebb-nagyobb szünetekkel a Belső-ázsiai, Dél-szibériai
gyűjtő, művészi és kutatómunkámat, szinte alig kapok művészként
fellépési lehetőséget Magyarországon. Így egzisztenciálisan teljesen el vagyok
lehetetlenítve. Érdemtelenül elhallgatják művészetemet, annak ellenére, hogy
Oroszországban osztatlan, nagy sikerei vannak énekművészetemnek. Amennyiben
politikai művész lennék, biztos kaptam volna kitüntetéseket az elmúlt években.
Nem kaptam. Ezért művészként magamat tüntettem ki Inanna
Primisszianatta díjjal. A Vésztő-Mágori
Istennő ajánlásával. Ő egy hatezer éves Istennő szobor Vésztő falu határában
találták egy település halmon . Inanna
pedig sumér Istennő, akivel jó a művészi és spirituális kapcsolatom. Gondolom érti ezt az iróniát.
J.S:
More generally, do you consider the Táltos culture as of politicalsignificance? If so, what is the message?
Sokkal
általánosabban nézve a kérdést, a Táltos kultúrát politikai jelentőségűnek
tartja? ha igen, mi az üzenete?
K.É:
-A Táltos Kultúrát nem tartom politikai jelentőségűnek. Annál sokkal
fontosabb dolgokra lesz képes, ha annak eljön az ideje. Természetesen ez azon
is múlik, hogy azok az emberek, akik ma ezzel foglalkoznak Magyarországon
egységet tudnak-e teremteni egymás között, és hogy a valódi, a fent említett
kulturális örökségünkből, a gyökereinkből fog-e virágozni a”táltosság”.
Ez nagyon fontos lenne. Hiszen ahogy látom, már többen felismerték a
táltos kultúra újjáéledésének a lehetőségét. Gondolom a pártok, vagy valamelyik
párt majd megpróbál jelen lenni, ráülni és kihasználni az ebben rejlő hatalmas,
szabad közösség formáló erőt. Ahogy ez már meg is történt. Próbálják
kirekeszteni azokat a meghatározó embereket, akik a valódi táltos hagyományt
tanítani tudják. Úgynevezett ál táltosok jönnek elő, tanítanak, de ez nem az
igazi érték. Egyébként véleményem szerint a meghatározó „táltosok” rejtekeznek,
védve vannak maguk és a természet ereje által.
J.S:
Generally, Hungarian historic tradition is seen as Christian since aout 1000years. Would you disagree with this view? Do you see Christianity as ahostile force or do you aim at a integration of Christian and traditional shaman-Hungarian values?
Általában a magyar történelemi tradíciót 1000 éve
kereszténynek tekintik. Ön nem ért egyet ezzel a nézettel? Úgy látja a
kereszténységet, mint egy rosszindulatú erőt, vagy a keresztény és a magyar
tradicionális sámán értékek integrációját szeretné elérni?
K.É: -Igen. A magyar történelmi tradíciót 1000 éve kereszténynek
tekintik. Elfelejtettek azonban egy fontos dolgot. A népet, aki mégis 1000 év
után is megőrizte rejtetten 1000 évvel ezelőtti ősei hagyományát. Szűz Mária,
akinek a jelenléte több néven is megjelenik a magyar nép vallásos hitében, mint
pl. Nádi Boldogasszony, Sarlós Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony
, Babba Mária a népi vallásosságban ma is élő istennői minőségek. Azok a
rontó erők, mint pl. rossz szél hordozó asszonyok, rossz nyál köpő
asszonyok…stb. betegség démonok akik a nép hitében a
betegségeket okozzák a Boldogasszony erejével gyógyíttatnak meg, s a kimondott
szó erejével. Erdélyi Zsuzsanna etnográfus Hegyet Hágék,
Lőtőt Lépék című könyvében hatalmas gyűjteményt
találhatunk a népi imádságainkból. Ezek az imádságok a katolikus templomokban
nem volt szabad használni. A magyar értelmiség is a hetvenes nyolcvanas években
figyelt fel az archaikus imahagyományra. Reggeli, esti imádságokat az asszonyok
sokszor a nappal szemben térdepelve fohászkodták. Gyógyító imáikat is otthon
végezték. Emellett a templomba is eljártak imádkozni. A különféle betegségek
gyógyítását az egyház tilalma ellenére a mai napig végzik a magyar asszonyok.
Nemzedékről- nemzedékre, szájról-szájra, énekeken, imádságokon, mondókákon
keresztül adták át generációkon keresztül a Szent István kora előtti ősi hitet.
Azonban az egyház néhány éve az erdélyi Csíksomlyó zarándokhelyen nyilatkozatot
tett, hogy ezen Mária minőségek nem folytonosságai a keresztényi Szűz Máriával akinek
az oltalmában áll Magyarország és népe.
A kereszténységet egyáltalán
nem tartom rosszindulatú erőnek. Én is elmegyek a templomba. Ezt azonban már a
moldvai csángó magyar asszonyoktól tanultam. Sőt Mária éneket énekelek, ebben
pihenek meg, ha túl messzire megyek az úgymond táltosi énekléssel. Viszont meg
kell említenem Önnek, hogy gyermekkoromban annak ellenére, hogy meg lettem
keresztelve nem jártam templomba. Akkor úttörőtáborokba vittek bennünket, ahol
úttörő dalokat énekeltem, mint nótafa.
Ez nagy kontraszt idáig eljutni, és a fent említett kérdésről
beszélgetni Önnel. Ön mit gondol erről?
A magyarországi keresztények
közül viszont többen kirekesztően, gyűlölködően viselkedtek See-Oglu
Adigzsi magyarországi megjelenésekor. Voltak hangok,
aki azt sem értették miért nem tiltakozott az egyház a Szent Korona körül
történt sámán szertartás miatt. Engedje meg, hogy ne idézzem a szidalmakat,
amiket a You-Tube kommentjeibe írtak. Jézus
szeretetéről beszélnek, miközben gyűlölet áradt szavaikból, egy kis nép
kultúrája felé, aki megőrizte a világ számára az emberiség legrégibb vallását,
a samanizmust. A természet uralma alatt élő emberek hitét. Ami See-Oglu szerint nem vallás, hanem kultúra. See-Oglu szerényen, csendben hallgatta a támadásokat.
Életében először járt külföldön, Európában. Azt mondta, hagyjam, had
vitatkozzanak, majd összeérnek a szálak, kijön a feszültség és megnyugszanak.
Egyébként elvittem See-Oglut több katolikus
templomba. Az említett erdélyi Csíksomlyó zarándokhelyre is. Ott a Klarisszás
nővéreknek is bemutattam őt. Ők tisztelték egymás kultúráját, vallását. Egy
békéscsabai katolikus pap is nagy szeretettel fogadta Adigzsit
tuva sámánt, szállást is adott neki, amiért többen
nehezteltek rá. Részt vettünk az újévi istentiszteleten is, amit a megyés
püspök tartott. Utána meghívtak bennünket az ebédre. Azonban képzelje, egyszer
csak látom, hogy kettőnknek nem a papi asztalnál terítettek meg, pedig oda
voltunk hivatalosak, hanem egy kisebb szobában külön kellett ebédeljünk, mert
néhány pap nem volt hajlandó egy asztalhoz ülni a sámánnal. Én szégyelltem
magam helyettük. Jézus nem ezt tanította. Ezt a cselekedetet rosszindulatú
erőnek tartom.
Még annyit, hogy a tuvában a családok körében, amikor filmeztem See-Oglut sokszor Mária éneket énekeltem a szertartások
végén, s a sámánoknak is, aki azt mondják pihennek az
ének alatt. Viszont ők nem értették a szöveget, mert az magyarul van. Ott
milyen nehéz megmagyaráznom Boldogasszony Mária énekét? A tuva
sámánoknak. Ön szerint ilyenkor mit csinálok? Úgy hiszem, missziós
tevékenységet végzek, a magyar táltos hagyományon keresztül Mária, a
Boldogasszony nevét viszem el a természeti népek körébe. Úgyhogy sok itt a
kérdés.
Amennyiben röviden
válaszolnék, igen a keresztény és a magyar tradicionális táltos értékek
integrációját szeretném elérni. Talán már el is értem. Azért a tuvákat nem szeretném keresztény vallásra megtéríteni.
J.S:
The Táltos culture is considered to be connected to the traditions of other peoples, especially in Central Asia. As these traditions are nearly unknown in the West, could you give a short summary on the special values of this culture?
A táltos
kultúra, úgy tartják, más népek, főként közép ázsiai népek tradícióival függ össze.Mivel ezek nagyrészt
ismeretlenek Nyugaton, tudna nekem egy rövid összefoglalásban írni ezeknek a
kultúráknak a különleges értékeiről?
K.É:-A táltos kultúra,
mint ahogyan a magyar népdalok is egy egészen a Csendes-óceánig húzódó egységes
kultúra az úgynevezett sztyeppei nomád kultúrához tartozik. Ez nem csak a
Közép-Ázsiai népeket foglalja magába, hanem a Belső-Ázsia és Észak-Szibéria
őslakos népeit is. Népművészetünk szimbólumrendszere, ugyanúgy megtalálható a türk népeknél:
kazakoknál, kirgizeknél, az altajiaknál, hakaszoknál,
tuváknál, baskíroknál mint a
finnugor népeknél: hanti-manysiknál,mariknál,komi népeknél de ugyan úgy az
altajiaknál is. Amerre én jártam és énekeltem, mindenhol nagy szeretettel
fogadtak és sajátjuknak érezték magyar dallamainkat. Rokonaiknak tartják a
magyarokat. Amikor magyar népdalt énekelek e népek körében, egyből énekelnek
egy hasonló dallamot. Amikor egy moldvai csángó magyar asszony altatót énekel a
keleti kárpátok lejtőin, azt egy altaji kazak asszony ugyanúgy végzi,
ugyanazzal a nyelvpörgetés technikával mint a moldvai
csángó magyar asszony a szeret folyó mentén. Beli
buba… kezdődik egy magyar altató közép Erdélyből és Kína területén élő jugar népcsoportnál Beli,bele.. szóval kezdődik szintén az altató dal. Egy közös
eurázsiai kulturális műveltég része a magyar táltos hagyomány is, nem csak a
népdalok és a díszítő művészet. Azon összefüggéseket, melyeket eddigi
kutatásaim alapján sejtettem, hogy rokonságban állhatnak a magyar táltos
hagyománnyal, főként a moldvai magyarok ősi hiedelemvilágával, azt a tuva sámán munkájával megmutatta számomra, és bizonyosságot
tett feltételezéseimre. Amint azt említettem a dél-szibériai őslakos népek
körében végzett kutatások mellett folyamatosan gyűjtéseket végzek a moldvai
csángó magyarok körében is, népdalainkat, ősi hiedelmeinket összehasonlítom
feltételezett rokonnépeink hagyományaival, akik a mai napig számon tartják a
Kárpát-medencei magyar rokonaikat, valamint magyar népdalainkon keresztül hírt
adok távoli rokonainknak Magyarországról.
Az archaikus népi imádságokból feltételezek
egy, a magyaroknál is végzett szertartást, ahogyan azt Diószegi Vilmos samanizmus kutató is leírta. See-Oglu
Adigzsi, a tuva sámán, - tuvául kám, baski,
csajakcsi- főként a szobasarkokat, függöny mögött,
szekrények mögött, a mellékhelyiségeket tisztítja, ”artis”
-hegyi tuja- füstölővel, valamint dobol, táncol, stb.
Kövekkel jósol, hasonlóan, mint ahogyan a moldvai csángó magyarok baboznak.
Valamint szintén a csángó „vízvetés”-hez hasonlóan
keresi a „zavaró” tárgyat. Tavaly elvittem See-Oglu tuva sámánt a moldvai Csángó Magyarokhoz, Pusztina faluban
nagy pillanata volt kutató munkámnak, amikor a majdnem 80 éves László Anna és See-Oglu megmutatta kamerák előtt a közös örökséget. Akkor
mongolok is voltak velünk, hun emlékeket kerestek, filmet készítenek a hun
emlékekről. Hát hol keressék ezt, ha nem Hungary-ában?
Tisztelettel: Kanalas Éva
Énekes,
gyűjtő, hangkutató